Az alábbiakban a sorozat következő részét olvashatjátok
A címmel ellentétben értékeléssel, legalábbis szakmai szempontból nem szolgálhatok, meghagynám ezt a hozzáértő embereknek. Helyette egy áttekintő írás a 2009/2010-es idényben született gondolataimból.
BL:
A célegyenes és a csapatunkat megállító akadály boncolgatása előtt, röviden az addig megtett nehézségekben sem hiányos útról. Picit repítsük vissza magunkat az őszi hónapokra, mikor teljessé vált az amúgy sem könnyűnek ígérkező csoportunk létszáma! Ki hogy volt vele?! Nekem az első gondolatom, a nem lesz egyszerű és a talán nem is sikerül a továbbjutás között kavargott. Persze jöhet a közhely, hogy amelyik csapat meg akar nyerni valamit…, de biztosan érezhettük már akkor is nem lesz ez sétagalopp.
Aztán elindult az őrület, úgy gondolom az idegeinken táncolás művészetét tökélyre fejlesztették lányaink a csoportmeccsek és a középdöntő során. A meccsek nagy részén nem a parádé, sokkal inkább a küzdelem és az akarás dominált. Teszem gyorsan hozzá talán így is van rendjén, ilyen kiélezett csatákban részemről nem a szép és tökéletes játék az elvárás. Ami abszolút pozitívum, ez a csapat van már annyira érett, hogy képes vesztett helyzetből az utolsó pillanatokban fordítva mérkőzéseket hozni, tele gatya nélkül.
Az elődöntő kétesélyes volt, mégis azt kell mondjam az akkori formát és játékot elnézve reális eredmény született, bármennyire is csalódásként éltük meg. Én azon véleményeket gyarapítanám, mely szerint siker évek óta a világ élvonalába tartozni, emellett azért természetesen fáj, hogy megint nem sikerült beteljesíteni aktuális álmunkat.
MK, NBI:
Egy szóban: hiányérzet. Azt hiszem mindenki tudja mire gondolok, hiányoznak az izgalmak, a kiélezett csaták. A Debrecen elleni döntő első mérkőzése közben az öröm mellett a szomorúság is beférkőzött az érzéseimbe, nem jó ha ekkora különbség van a két legjobb között. Aztán a második meccsre megkaptuk a várt izgalmakat, talán így jobban tudtuk értékelni az elért eredményt is.
Természetesen a csapatot megilleti a maximális dicséret! Mindkét sorozatban be kellett húzni minden kötelező, nekünk kívülállóknak könnyűnek tűnő meccset, néha ez sem egyszerű. Ennek ellenére a feladatot maradéktalanul teljesítették és tették ezt – néhány esettől eltekintve – nagyrészt közönségszórakoztató játékkal.
A közeljövőre kívánok magunknak és a magyar kézilabdának, igazi vetélytársnak számító és nemzetközi sikereket elérő csapatokat, szívbajos csatákat, kiélezett helyzeteket, nagybetűs rangadókat!
Szurkolás:
Nagyon örülök a fiatalok egyre nagyobb szerepvállalásának a szurkolás irányításában és szerencsére teszik ezt a sima bajnoki meccseken is. Nyilván még sok csiszolnivaló van, de ez a tavalyi évhez képest számomra mindenképp előrelépést jelent. Remélem lesz elég türelmük és kellő alázattal folytatják a megkezdett „munkát”!
Ami elszomorít a sokszor kongó lelátók/dobogók, soha nem fogom megérteni hogy sokaknak miért csak a BL meccseken érdekes a csapat…
Utazás:
Gyakran fárasztó, idő- és pénzigényes, de kétségkívül megéri. Rengeteg élmény, újdonság, inger éri az embert, ami TV előtt ülve nem adatik meg.
Nem beszélve arról mennyi mindent tanulhat az ember! Némi biológia előtanulmánnyal a hátam mögött, a szurkolói buszon utazva kellett rádöbbennem, hogy gyönyörű Kárpát-medencénket ellepték a végtaghiányos rénszarvasok és jegesmedvét sem az állatkertben láthatunk csak! Köszi csajok, hogy felnyitottátok a szemem!
Aztán akad ám itt bőven sportteljesítmény is a kézilabda mellett! Olyan embert próbáló feladatok, mint árokba való seggencsúszás, onnan négykézláb kimászás, pisiléses iszapbirkózás mind-mind kemény koncentrációt, izommunkát igénylő küzdelmek a természet elemeivel.
Nem utolsó sorban az „utazós” meccsek valahogy más jellegűek. Számomra úgy tűnik ilyenkor egységesebb, jobban együtt van a szurkolótábor, beállnak a kiabálók sorába olyanok is, akik idehaza talán nem teszik.
Az év legjei nálam:
– legnagyobb meccs(ek):
ETO-Zvezda BL csoportmeccs – látványos játék, Görbe parádés visszatérése
ETO-Larvik BL középdöntő – nem pici norvégverés, ennyi…
– legidegőrlőbb meccs:
Lipcse-ETO BL középdöntő – így éltem át élőben, annál nagyobb volt az öröm
-legnyögvenyelősebb meccs:
Ljubljana-ETO BL középdöntő – no komment
– legszimpatikusabb szurkolótábor:
„B közép” Krim Mercator
– legnagyobb szurkolás:
Valcea-ETO BL elődöntő – bemutatta a román szurkolótábor és ülőszektor
– legjobb túra:
Valcea-ETO BL csoportmeccs (2009. nov.) – eredménytől függetlenül, nagy volt…
– leghosszabb (vagy annak tűnő) út:
ugyanez – talán a sok megálló miatt?
– legtöbbet elhangzó nóta:
Náááád a házam….., szóljon Juszt is addig amíg mindenki kívülről fújja!
– az év citromdíja:
profi csapat igénytelenül karbantartott hivatalos honlapja
Összegezve: ebben az idényben is szerencsére sokkal több pozitív élményben lehetett részünk, a kevéske negatívummal szemben. Természetesen nem élhetünk szemellenzővel, kívülről is láthattuk, hogy előfordultak hibák, problémák. Reméljük sikerül ezeket orvosolni és akkor lehetünk igazán bölcsek, ha végre tanulunk is ezekből!
A csapatnak kívánok a szünetben jó pihenést, majd sérülés- és problémamentes felkészülést és idényt! Kedves szurkolótársaimnak szintén jó pihenést és kitartást a kézilabda mentes hetekre!
Jobb Szilvia /Szilva/
ilaci
2010. 05. 23. 23:27
Kedves Jobb Szilva!
Nagyon örülök az értékelésednek, mert mennél többen szólnak hozzá, annál hitelesebb lesz a szurkoló tábor, és annál sokszínűbb lesz a csapatról, mérkőzésekről, szurkolókról kialakult kép is.
Talán a szurkolókról, és a szurkolásról lenne egy rövid megjegyzésem.
Idegenben mi öregek is szívesen állunk oda a fiatalok mellé, mögé, mert látjuk, érezzük, szükség van ránk.
A hazai találkozókon a fiatalok, szerencsére már sokkal többen vannak, akik ösztönösen a kapu mögött gyülekeznek, az öregebbeknek pedig egyéb társadalmi kötelezettségeknek is eleget kell tenni, ami általában a büfében zajlik, meg aztán az öregek legtöbbjének ülőbérlete van.
Aki figyel a “B” középre az ülve is segíthetne, a szurkolásban, ám sajna sokan úgy beleméláznak a játékba, hogy még szurkolni is elfelejtenek néha.
Én látok némi közeledést a kemény mag és a puha szurkolók között is, és én nagyon örülnék annak, ha a következő szezonban már a “B”közép meghatározás és a keményebb szurkolás, legalább a két szomszédos szektorokra is kiterjedne.
T. Szilva!
Nekem Valceában nem csak a hazaiak szurkolása tetszett nagyon, (az egész csarnok egy B. közép volt) hanem az egész Európában is példás kihangosítás.
Remélem, ha az új kézilabda palotánk elkészül majd, akkor szakemberre fogják bízni majd a hangosítás megtervezését, és annak kezelését is, mert jelenleg úgy tűnik, hogy néha még a technika megszelídítése is gondot okoz kezelőjének.
Azt pedig egyenesen a szurkolói fülek elleni merényletnek tartom, hogy azt a rengeteg szurkolók feje felett kellemes hangerővel duruzsoló hangszórót, egy darab nagyobbra cserélték, mindenféle hangtechnikai alapszabállyal ellentétben.
No comment!
Igazad van a citromdíjjal kapcsolatban is.
Elkészült a csapat új honlapja, és én nagyon örültem annak, hogy egy sokkal izmosabb, erősebb szerver hajtja azt meg, mint a régit.
Most ha valamire ráklattyintok rajta, már nem kell három pislantásig várni arra, hogy bejöjjön a kívánt oldal, hanem azonnal bejön egy pislantás alatt.
De sajnos, ami bejön, az-az elkeserítő, néha.
Lehet, hogy megint be kellene vonni, a honlap kezelésébe, működtetésébe néhány lelkes szurkolót is, mert bebizonyosodott, ezt egy ember BL színvonalon képtelen lesz ellátni, meg hát sokkal színesebb naprakészebb is lenne az oldal.
Ha a jelenleg ezzel megbízott ember (KG) lenne ennek a lelkes team-nek a vezetője, irányítója, sokkal könnyebb lenne az élete neki is, és akikhez szól, a szurkolók is jobban sajátjuknak tudnák tekinteni.
– – –
Búcsúzóul kicsit feloldva a biológia talányt azok számára, akik nem értenék a megjegyzésedet, (mert nem voltak ott) Valcea felé én is láttam azt a háromlábú jegesmedvét, de be kell valljam, előtte ittam a Sanyi bácsi pájeszából.
😀
maatee
2010. 05. 23. 23:48
Kedves Szilva:)
Élvezettel olvastam a kis szösszenetedet.Frappánsan össze foglaltad az év eseményeit:)
remélem a jövőben is olvashatunk hasonló cikkeket tőled:)
Jó pihenést kívánok a szurkolóknak és a csapatnak is:)