Néhány napja bált rendeztek a szurkolók, erről írt egy szurkolótársunk.
A Győri Audi ETO szurkolói, kihasználva a mérkőzések között keletkezett szusszanásnyi szünetet, január utolsó szombatján rendezték meg a már hagyományosnak tekinthető szurkolói báljukat.
A rendezvény helyszínéül a tavalyról már jól ismert nagybajcsi Öreg Duna éttermet választották, mindenki legnagyobb megelégedésére. A kitűnő zene, a finom vacsora, és a családias hangulat segített abban, hogy mindenki jól érezze magát, és mikor a bál meglepetése, a díszvendég Heidi Löke is megjelent az ajtóban, a hangulat azonnal a tetőfokára hágott. A szurkolók egy emberként pattantak fel az asztalok mellől, és fergeteges ovációval fogadták, az ünnepléstől kicsit meghatódó kiválóságunkat. Bevallom, a sors kegyeltjének tekintettem magam, mikor Heidi és kisfia, éppen a mi asztalunknál foglalt helyet.
Az angolban járatos Győri Sándor szurkolótársam segítségével, igyekeztünk mindent megtenni, hogy vendégeink jól érezzék magukat. Emlékszem, még a szomszédos ABC üzletet is kinyittattuk, hogy a leendő trónörökös, némi édesség utánpótláshoz jusson. Heidi nagyon kedves, közvetlen és barátságos volt, mi pedig élve a lehetőséggel, igyekeztünk kicsit közelebbről is megismerni, Norvégia egyik büszkeségét. Ez az oldott hangvételű beszélgetés, lehet, hogy másokat is érdekel majd, ezért egy rövidített változatát most közkincsé teszem.
Heidi mesélte, hogy játszott már nálunk a Magvassyban ellenfélként, és többször gondolt arra, hogy milyen csodálatos érzés lenne, ha egyszer ez a lelkes és fantasztikus szurkolótábor, az ő háta mögött állna, neki szurkolnának olyan fergetegesen, és ő pedig gólokkal tudná meghálálni a bíztatást. Nos, az álom beteljesedett, és sikerült Győrbe igazolnia. Nagyon örült annak, hogy a szurkolók ilyen hamar elfogadták, és az külön doppingolja, hogy ha sikerül egy jó megoldás, a szurkolótábor azonnal meghálálja azt. Mesélte, hogy náluk nem divat, ez a fanatikus szurkolás, de higgyétek el, ez nekem nagyon sokat jelent.
Gratuláltunk neki, hogy ilyen gyorsan sikerült beilleszkedni a csapatba, és annak is, hogy csapatunk karmesterével is ilyen gyorsan sikerült az összhangot megtalálni.
Mókásan megjegyeztem neki: – Lehet, hogy ti előző életetekben testvérek voltatok?
Elkomolyodott, majd rövid gondolkodás után megjegyezte: – Na, Anita, egy külön kategória! Én már nagyon sok kitűnő játékossal játszottam pályafutásom során, de meg kell jegyezzem, Görbicz Anita, egyedi. Máshol is vannak kiváló átlövők, vannak kiváló védőjátékosok, meg irányítók, de Görbicz Anitából csak egy van a világon. Becsüljétek meg nagyon. Mennél többet játszom vele, annál többször jut eszembe ez a gondolat. Anita nem véletlenül lett a világ legjobb játékosa, hiszen mindent tud a kézilabdáról, még olyat is, amit másoknak sem megtanulni, sem megtanítani nem lehet. Kiválóan lát a pályán!
A példa, még az elején történt, egy nehéz találkozón, nehéz szituációban. Anita még hátul volt, éppen összeszedte a labdát, én pedig az ellenfél kapuja felé robogtam mögöttem a két védő, közöttük már csak egy szűk rés volt. Mikor a kezemet rutinból, hátra kinyújtottam, arra gondoltam, ha most kapnám a labdát, még jó a pozíció, még be tudnám dobni azt a nagyon fontos gólt. Aztán hátrapillantottam, és a labda már ott is volt, csak be kellett dobni. Erről nem lehet sokat regélni, hisz a labda vagy jön, vagy nem. És a labda jött!
Visszatérve a bálra, az est hangulatát tovább fokozta, hogy egy profi táncos pár, rövid műsor keretében, remek bemutatót tartott, majd utána a táncokat meg is lehetett tanulni tőlük. Mondanom sem kell, hogy Heidi is szívesen beállt a táncot megtanulni vágyók csapatába. Mikor eljött a búcsú ideje, természetesen ismét gratuláltunk neki, a világbajnoki győzelméhez, majd a legnagyobb örömünkre megsúgta, hogy mostanában egyre többször BL győzelemről álmodik, és mint tudjuk, az ő álmai általában valóra is válnak. Mivel idő hiányában az utolsó táncunk elmaradt, kaptam tőle egy írásban is megerősített ígéretet, amit én azóta az íróasztalomon féltett kincsként őrzök bekeretezve, és ez így hangzik:
Én, Heidi Löke megígérem, hogy ha megnyerjük a BL-t, akkor Igaz Lászlóval a győzelmi banketten szambázni fogok.
Kelt: Nagybajcs, Öreg Duna étterem.
2012.01.28.
Kedves Heidi!
Rajtam nem fog múlni, az biztos!
Lejegyezte: Igaz László
