2015-ben is megrendezésre került a Győri ETO Kézilabda Szurkolók Egyesületének már hagyományosnak mondható éves szurkolói bálja.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a nagybajcsi Öreg Duna Vendéglő adott tökéletes otthont a szurkolók ünnepének. Már az is hagyománnyá vált az évek során, hogy a sűrű januári versenynaptár miatt a bált egy hazai mérkőzés után kell megrendezni, mert nincs olyan szabad hétvége, amikorra be lehetne osztani. Idén januárban ezzel nem volt különösebb probléma, hiszen két kivételtől eltekintve a Győri Audi ETO KC összes bajnoki mérkőzését hazai pályán játssza a hónapban, a választás pedig a január 17-i hétvégére esett, a Győri Audi ETO KC – Siófok KC bajnoki mérkőzés utánra.
A bálra érkező szurkolók öröme nem lehetett teljesen felhőtlen, mert habár a csapat győzelemmel zárta a rangadónak is nevezhető összecsapást, újabb név került fel a példátlanul hosszú sérültlistára. Egy hétméteres hárítása közben Jelena Grubisic keresztszalag-szakadást szenvedett, és amikor a mérkőzés után a szurkolók elhagyták a csarnokot, már sejteni lehetett, hogy hiába hagyta el a pályát a saját lábán a horvát kapus, nagy a baj. A csapat képviseletében a bálon részt vett Kelecsényi Ernő elnök, Szabó Tamás, Fata Edina, Ambros Martín, Danyi Gábor, a játékosok közül pedig Herr Orsolya és az újonnan igazolt brazil beálló, Tamires Morena. A vendéglőt ezúttal is megtöltötték a szurkolók, és miután mindenki megérkezett, a bált táncbemutató nyitotta. A házigazda részéről Hajzók Gyula, a Szurkolói Egyesület részéről pedig Gulyás Gábor köszöntötte a megjelent vendégeket. A rövid köszöntő után Kelecsényi Ernő és Ambros Martín is szót kért. Mindketten kihangsúlyozták, hogy bár a helyzet, ami most a csapat körül kialakult a sérülések következtében, rendkívüli és sajnálatos, a csapat, a klub céljai nem változtak a szezon elején kitűzöttekhez képest. Emellett mindketten kérték a szurkolótábort, hogy minden eddiginél jobban és egységesebben álljon a csapat mögé, higgyen a csapatban, bízzon a lányokban. Ambros Martín a csapat nevében megígérte, hogy ők minden eddiginél jobban odateszik majd magukat a pályán.
Az ezúttal is nagyon finom vacsora és a speciálisan ezen alkalomra elkészített ETO-címerrel díszített sütemény után kezdődhetett a mulatozás. A házigazda, Hajzók Gyula a nyitótáncra Tamires Morenát választotta partneréül, akit nem kellett sokáig győzködni, hogy adjon számot tánctudásáról a parketten. Ha nem tudná az ember, az első néhány mozdulat után rájöhetett volna, hogy új játékosunknak igazi brazil vér csörgedez az ereiben, hiszen nagyon otthonosan érezte magát a tánctéren, nem jött zavarba attól sem, hogy a játszott zenék szinte mindegyike magyar volt. Maradjunk annyiban, hogy ha a játéktudása megközelíti azt, ahogy az este folyamán táncolt, akkor megütöttük vele a főnyereményt, vagy legalábbis nagyon közel kerültünk hozzá… Legnagyobb örömünkre a klub minden megjelent képviselője örömmel vetette bele magát a közös táncba, Danyi Gábor például ördöngösen forgatta táncpartnereit, de Kelecsényi Ernő elnök úr is úgy tűnt, hogy feloldódott a szurkolók körében. Aztán egy idő után a csapat képviselői távoztak, de ez a szurkolóknak nem szegte kedvét, továbbra is ugyanolyan lelkesen hemzsegtek a tánctéren. Jó volt végre egy kis időt eltölteni a meccseken kívül, jó társaságban, jó helyen, jó hangulatban, felhőtlenül és vidáman, jó volt végre egy kicsit megünnepelni magunkat, egymást, a szurkolói életet. Azért is szeretem ezt a rendezvényt, mert ilyenkor mindenki egy kicsit elhagyja a zöld-fehér szerelését, a dudákat, a sálakat és megmutatja egy másik arcát is, és néha kell ez a kis változatosság. Néha kell, hogy legyen egy kis időnk egymásra a sportcsarnokon kívül is. Különleges izgalom is igyekezett emlékezetessé tenni a bált, ugyanis egyik kedves bálozó szurkolótársunk első unokája érkezését várta, aki bármelyik percben megérkezhetett volna. Azonban a kis jövevény csak másnap reggel bújt elő, így az újdonsült nagymamát még nem köszönthettük a bálon, viszont ezúton is szívből gratulálok neki és remélem, hogy hamarosan a kisbabát is köszönthetjük a szurkolótáborban.
A bálról természetesen ezúttal sem hiányozhatott a tombola, igyekezett mindenki megragadni a szerencséjét és lelkesen vásárolta a kis szelvényeket. Aztán amikor éjfél után néhány perccel elkezdődött a tombolasorsolás és gazdára találtak a bejáratnál lévő asztalt rogyásig töltő tombolatárgyak, nem volt már olyan változatos a kép, sok volt az ismétlődő arc…
A sorsolás ezúttal is körülbelül egy órán át tartott, és utána rendszeresen jelentősen megfogyatkozik a társaság, most sem volt ez másképp, sokan elköszöntek a tombola után. Akik még maradtak, folytatták a mulatozást, sőt, volt, aki még hajnalban egy kis extra vacsorát is bevállalt, és biztosan nem bánta meg… Aztán szépen lassan mindenki elindult haza. Hogy az utolsó vendégek mikor távoztak, arról nincs pontos információm, de mi körülbelül fél négykor értünk haza egy jól sikerült, kellemes hangulatban, vidáman eltöltött este és éjszaka után. Egy olyan éjszaka után, amikor csak a szurkolók számítottak, ahol újra lehetőség volt a hosszú téli szünet után összekovácsolódni, ami megadja az alapot arra, hogy már a Ferencváros elleni, szerdai mérkőzés során is minden eddiginél egységesebben, hangosabban, összefogva tudjuk majd biztatni a csapatot – mert most minden eddiginél nagyobb szükségük van rá.
Végül nem maradt más, mint a köszönet. Köszönetemet szeretném kifejezni a vezetőség és a csapat megjelent tagjainak, hogy jelenlétükkel emelték az est színvonalát. Remélem, hogy kellemesen érezték magukat és jövőre újra számíthatunk rájuk. Szeretném megköszönni a szívélyes vendéglátást, a tökéletes kiszolgálást, a finom ételeket az Öreg Duna Vendégház személyzetének, külön kiemelve a Hajzók családot, akik nélkül egész biztosan nem jöhetett volna létre ez a remek hangulatú esemény. Nagy köszönet illeti a Szurkolói Egyesület vezetését, elsősorban Gulyás Gábort, aki immáron sokadszorra is megszervezte ezt a nagyszerű estét. Köszönet a hangulatért a zenekarnak, illetve mindazon szurkolótársaknak, akik eljöttek, hogy újra együtt ünnepeljünk, újra együtt töltsünk egy vidám, jó hangulatú estét. Jövőre, veletek, ugyanitt!
A képekért köszönet Bach Péternek.

