Alapszabály

A Győri ETO Kézilabda Szurkoló Egyesülete
ALAPSZABÁLYA

 

A Győri ETO Kézilabda Szurkolók Egyesülete elnevezésű civil szervezet tagjai alulírott napon és helyen az alapszabály módosítása tárgyában közgyűlést tartottak, és egyező akaratnyilatkozattal elfogadták az egyesület új alapszabályát, mely módosítással az egyesület az új Ptk. hatálya alá is behelyezkedik működése szempontjából. Az alapítók által elfogadott új, egységes szerkezetbe foglalt alapszabály a következő:

1. Az Egyesület neve, székhelye, működési területe és elektronikus levélcíme

1. Az Egyesület neve: Győri ETO Kézilabda Szurkolók Egyesülete (Győri ETO Kézilabda Fan Club), röviden: Győri ETO KSZE
2. Székhelye: 9027 Győr, Kiskút liget Magvassy Mihály Sportcsarnok
3. Az Egyesület elektronikus levélcíme: gyorietoksze@gmail.com

2. Az Egyesület célja és feladatai

1. Az Egyesület célja és feladatai:

  • a Győri ETO Kézilabda Club szurkolóinak összefogása
  • a szurkolás feltételeinek javítása, a szurkolás egységesebbé tétele
  • a szurkolók idegenbeli mérkőzésre történő utaztatása, az utazás és a szállás megszervezése
  • a szurkolók számára a tömegsport jellegű rendezvények megszervezése
  • a szurkolók részére egyéb szabadidős tevékenységek (ankétok, közönségtalálkozók, élménybeszámolók) szervezése
  • a szurkolók és a vezetők, játékosok közötti kapcsolat elmélyítése
  • a szurkolók színvonalasabb tájékoztatása
  • internetes honlap működtetése
  • kapcsolattartás hazai és külföldi szurkolói klubokkal

2. A célok megvalósítása érdekében végzett tevékenységek:

  • a kisebb szurkolói csoportosulások egyesítése
  • fényképes szurkolói igazolvány kiadása
  • a személyszállítással foglalkozó vállalkozások ajánlatainak bekérése, a legjobb ajánlat kiválasztása
  • az ankétok, találkozók időpontjának előzetes meghatározása

3. Az Egyesület első vezető tisztségviselői

1. Az Egyesület elnöke: Gellért Tamás (Győr, 1965. április 14.; an.: Horváth Edit)    
2. Az Egyesület alelnöke: Gulyás Gábor (Sopron, 1962. június 22.; an.:Balics Teréz)    
3. Az Egyesület titkára: Menyhárt Ferenc (Győr, 1977. május 29.; an.: Kéri Zsuzsanna)    


4. Az Egyesület rendes tagjának jogai

1. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni és a tagsággal járó esetleges kedvezményeket élvezni.
A közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik.
Az Egyesület tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet.
A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira.
Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
2. Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely veszető tisztségére megválasztható és újraválasztható.
3. Az Egyesület valamennyi tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkezik. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik.
4. A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
5. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

5. Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei és a tagdíj

1. Az Egyesület tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában.
2. Az Egyesület tagja köteles határidőre megfizetni a tagdíjat.
3. Az Egyesület tagja köteles megtartani illetve teljesíteni közgyűlés határozataiban foglaltakat.
4. Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.
5. A tagdíj összegét az Egyesület Közgyűlése állapítja meg.
A rendes tagok részére – a Közgyűlés eltérő döntéséig – évi 6.000,-Ft az Egyesület részére fizetendő tagdíj. A tagdíjat két egyenlő részletben lehet megfizetni az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján. Az első részlet fizetési határideje minden naptári év január 15. napja, a második részlet fizetési határideje szeptember 15. napja.
A pártoló tag részére nincs tagdíjfizetési kötelezettség, azonban vagyoni hozzájárulást nyújthat az egyesület részére ezzel is támogatva annak működését. Az egyesület tagdíjának összegét az Egyesület Közgyűlése minden évben újratárgyalja, és dönt az esetleges módosításról.

6. A tagsági jogviszony keletkezése, az Egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjai

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.
2. Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az alapszabályban foglalt kötelezettségek teljesítését.
3. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.
4. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz.
5. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
6. A pártoló tag élhet a rendes tagot megillető kedvezményekkel az elnökség erre vonatkozó külön döntése alapján, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet, megilleti a javaslattétel joga is, azonban szavazati joggal nem rendelkezik és vezető tisztségre sem választható.
7. Tiszteletbeli tag lehet az elnökség döntése alapján az olyan személy, aki az egyesület céljai megvalósításához kiemelkedő módon járult hozzá vagy olyan híres személy, akinek a jelenléte emeli és előmozdítja az egyesület ügyét. A tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli, szavazati joggal nem rendelkezik és vezető tisztségre sem választható, de élhet a rendes tagot megillető kedvezményekkel az elnökség erre vonatkozó külön döntése alapján.

7. A tagsági jogviszonyok megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

8. A tagsági jogviszonyok feltétele és felmondása

1. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában
a) elfogadja az Egyesület céljait,
b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát,
c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.
2. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség dönt.

9. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai

1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra, míg a jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a tag kizárható az egyesületből. A fenti jogkövetkezmények kiválasztása a tag kötelezettségszegésének súlyától függ.
2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – az elnökség határozattal rendeli el.
3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke, vagy az elnökség által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.
A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti az elnökséghez címzett határozati javaslatát.
4. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök köteles összehívni az elnökséget. Az elnökség megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely elnökségi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. Az összehívott elnökség a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.
5. Valamennyi, így a felmentő, illetve a hátrányos jogkövetkezményt, valamint a tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni.
Az indokolásnak tartalmaznia kell a hátrányos jogkövetkezményt, valamint a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
6. A hátrányos jogkövetkezménnyel, kizárással sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a határozat felülvizsgálatát.

10. A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre

1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
2. A közgyűlés nem nyilvános.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.

11. A közgyűlés határozathozatala

1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
2. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
3. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.  

12. A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek valamint a határozatok kihirdetésének szabályai

1. A közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén bármelyik alelnök – írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze.
A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni.
A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.
2. A meghívónak tartalmaznia kell
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.
3. A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie.
4. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
5. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.
6. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
7. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
8. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén bármelyik alelnök vezeti.
9. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet.
A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.
10. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
12. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
13. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
14. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

13. Az közgyűlés összehívásának kötelezettsége

1. Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén bármelyik alelnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
2. Az 1. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

14. Határozathozatal ülés tartása nélkül

1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi.
A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.
2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. 3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

15. Az Elnökség

1. Az elnökség öt tagból áll. Az elnökség elnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg. Az elnökség tagjai: az elnök, az alelnök, a titkár és további 2 választott tag.
2. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
3. Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
4. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított 1 év időtartama szól.
5. A vezető tisztségviselőket az Egyesület olyan tagjai közül kell megválasztani, akik már legalább 2 éve tagjai az egyesületnek, kötelezettségeiket folyamatosan teljesítik és a 9. pont szerinti eljárásban velük szemben hátrányos jogkövetkezményeket nem kellett alkalmazni tagsági jogviszonyuk fennállása alatt.

16. Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok

1. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés
n) döntés a rendes tagsággal járó kedvezményekről, azok mértékéről.
2. Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabály 12. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyek részére.

17. Az ügyvezetés ellátása

1. Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.
2. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.

18. Az Egyesület ügyvezetése

1. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.
2. Az Egyesület első vezető tisztségviselőit az Egyesület létesítő okiratában (alapszabályában) kell kijelölni.
A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

19. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

20. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

1. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.
A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
2. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot.
Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

21. A vezető tisztségviselő felelőssége

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

22. Az Egyesület képviselete és jegyzése

1. Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök önállóan, és kizárólag akadályoztatása esetén az alelnök és a titkár együttesen látja el. Az elnök képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
2. Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez az elnök önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.
3. Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan jogosult rendelkezni.

23. A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése

1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
2. Az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
4. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

24. Felügyelőbizottság

1. Az egyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálatára, a tagdíj befizetésének ellenőrzésére, az egyesület alapszabályszerű működésének ellenőrzésére a közgyűlés három tagú Felügyelőbizottságot választ.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn (20. pont), továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
2. A Felügyelőbizottság tagjai maguk választják meg a bizottság elnökét. A bizottság bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésén.
3. A bizottság indítványára az Elnökség köteles a bizottság által megjelölt területen vizsgálatot indítani. A vizsgálat megindítását megtagadó elnökségi határozat ellen az egyesület törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséghez fordulhat.
4. Bizottság tevékenységéről évente legalább egy alkalommal a közgyűlésnek köteles beszámolni. A Felügyelőbizottság határozatképes, ha minden tag jelen van.

25. Az Egyesület tagjainak jegyzéke

Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

26. Záró rendelkezések

1. Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak.
2. Ezt az alapszabályt az alulírott alapító tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyező alapítói nyilatkozatukat az alulírott helyen és napon aláírták.  


Záradék

Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2016. augusztus 23.-iki Közgyűlés 2/2016. (VIII.23.) számú határozattal elfogadott módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Győr, 2016. augusztus 23.